Nyilvántartásba veszik a macskatenyésztőket - FELIR és létesítmény azonosító
Felhördült az elmúlt egy hétben a kutyás-macskás tenyésztői társadalom, mivel egy látszólag ismeretlen, előkészítetlen bejelentési-nyilvántartásba vételi kötelezettség lépett életbe egyik napról a másikra. Kutyás-macskás csoportokban szárnyra kaptak különböző elméletek, izzottak a telefonvonalak a tenyésztők és a hatóságok között – mindenki arra volt kíváncsi, hogy mi ez, miért kell, mire jó – már megint csak pénzt akarnak lehúzni rólunk?!
Utánajártunk, hogy mi is a valódi háttere ennek a „születési létesítmény nyilvántartási szám”-nak vagy „létesítmény azonosítónak”, kinek, mit és hogyan kell csinálni és mire is jó ez.
Még év elején okozta az első sokkhatást, hogy 2021. április 1-től hatályossá vált az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer működéséről szóló 578/2020. (XII.14.) számú Korm. rendelet. Ebben a rendeletben 46 különböző tevékenységet neveztek meg FELIR azonosító köteles tevékenységként – köztük a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmi tevékenység keretében történő forgalmazását, magyarul a macskatenyésztést is. A FELIR azonosító igénylése többé-kevésbé gördülékenyen ment, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jól használható útmutatót tett közzé és volt felkészülési idő is.
A tenyésztők megnyugodtak, mit sem sejtve egy EU-s szabályozás hatályba lépéséről. Meg kell jegyezni, hogy a jogszabályok nem ismerete sosem mentesít azok betartása alól – nade ki szokta olvasni az Európai Uniós közlönyt? Senki, mondhatnánk erre vannak a hatóságok, hogy a bevezetendő kötelezettségekről időben tájékoztassanak. A nagyobb galibát tehát az okozta, hogy az Európai Parlament és Tanács a 2016/429. számú rendeletét, Állategészségügyi Kerettörvényét 2016 tavaszán fogadta el. A jogszabály – ami közvetlenül alkalmazandó Magyarországon - rendelkezéseinek többsége öt évvel később, 2021. április 21-én hatályba lépett. A magyar hatóságok – vélhetően külföldről érkező nyomásra – a tenyésztők vagy egyesületeik előzetes tájékoztatása nélkül elkezdték a héten nyilvántartásba venni a jelentkezőket – akik szájról szájra adták az információt, hogy mit is kell csinálni. A gyorsaság azért volt indokolt, mert az áprilisban hatályba lépett EU-s rendelet már csak olyan kutyák, macskák és vadászgörények EU-s tagállomok közötti szállítását engedélyezi, amelyek rendelkeznek nyilvántartásba vett létesítmény azonosítóval. Itt álljuk meg egy kicsit – most lett mindenkinek FELIR száma – az nem jó?
A rövid válasz az, hogy nem. A FELIR számot a tenyésztő (személy) kapja, a nyilvántartási szám pedig arra a létesítményre vonatkozik, ahol a tenyésztés folyik. A FELIR számot a NÉBIH-től lehet kérni, ott vezetik a nyilvántartást róla. Szintén fontos kiemelni - mert erről is keringenek mende-mondák – hogy a FELIR azonosító meglétével bizony a tenyésztők felügyeleti díjat kötelesek idéntől fizetni. Ehhez külön bevallást kell (kellett volna május 31-ig) benyújtani a NÉBIH rendszerén keresztül, majd július 31-ig kell befizetni a díjat – ami jelenleg a nettó árbevétel 0,1%-a (10 millió Ft nettó árbevétel után 10000 Ft).
A fentiekben említett sietség a hatóság részéről azért van, mert a létesítmények hatósági nyilvántartásba vételéről a kiegészítő magyar jogszabály kutyákra, macskákra és vadászgörényekre vonatkozó része csak 2021. július 1-től hatályos. (Ez egyébként az egyes élő állatok és termékek Európai Unión belüli kereskedelmével kapcsolatos állategészségügyi és állattenyésztési ellenőrzésekről szóló 54/2004. (IV.24.) számú FVM rendelet.) Ez lesz a könnyebben értelmezhető apropója a nyilvántartásba vételnek és minden magyarországi macskatenyésztőre vonatkozni fog – július 1-től.
Az elmúlt napokban azok számára volt nagyon fontos mégis, hogy a területileg illetékes hatósági állatorvos regisztrálja a létesítményüket, akiknek mostanában kell kiküldeniük állatot az országból, mert az EU-s tagállamok közötti, illetve a 3. országba történő szállításokhoz már kell a létesítmény azonosító – vélhetően külföldön ellenőrzik a meglétét. Ennek a hatósági állatorvosos regisztrációnak csak kicsi bökkenője van jelen pillanatban – ezt részben elismerte levelében a Pest Megyei Kormányhivatal Állategészségügyi Osztálya is: „a nyilvántartásba vételi kötelezettséget hatályos magyar jogszabály a tenyészetekre még nem írja elő”. Ez változik július 1-től, mert akkor már elő lesz írva. Viszont továbbra is hiányoznak részletszabályok – mi alapján dönti el a hatósági állatorvos, hogy megfelelő-e a tenyészet „létesítménye” a tevékenyég végzéséhez? Információink szerint a nyilvántartás nem országos lesz, hanem illetékességi területenként készül most (az országban több, mint 100 nyilvántartás) – ezt sem rendezi jogszabály. Továbbá a szaporítók elleni küzdelmet sem segíti, hogy a nyilvántartásba vételhez sem egységes a formanyomtatvány és nem is ír elő bejegyzett egyesületi tagságot. Azaz a szaporító, aki törzskönyv nélkül árulja az állatait a feketepiacon mindenféle korlátozás nélkül – egy ügyfélkapus regisztrációval – kaphat FELIR számot, illetve létesítmény azonosítót is. Nagyon várat magára tehát egy szabályozás, ami rendezné ezeket a kiskapukat és helyzetbe hozná azokat a tenyésztőket, akik tisztességesen végzik tevékenységüket.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál – magán kezdeményezésre - formálódik egy tenyésztői érdekképviseleti szakmai csoport, ami javaslatokkal élve segíthetné a macskatenyésztés minőségének emelését, jól előkészített és konszenzuson alapuló szakmai jogszabályok elfogadását. A szakmai csoport kezdeményezője Czipper Adrienn – maine coon tenyésztő, aki továbbra is várja elkötelezett tenyésztők jelentkezését a csoportba.
Összefoglalásul:
FELIR szám --> NÉBIH-től – ez magára a tenyésztőre vonatkozik
Létesítmény azonosító = születési létesítmény nyilvántartási szám = állattartó regisztrációs szám --> területileg illetékes hatósági állatorvostól – ez a tenyészet létesítményére-épületére vonatkozik
Reméljük, hogy cikkünkkel segítettünk eligazodni a tenyésztőknek a rájuk váró adminisztrációs kötelezettségekben.
